Bogarak (coleoptera)

Bogarak (coleoptera)
A bogarakat ebben a blogban ismertetem. Ki ne hallót volna már a katicabogárról a májusi cserebogárról, vagy a burgonyát kárósító krumplibogárról.
AZ ÁLLATVILÁG LEGNAGYOBB CSOPORTJA: A BOGARAK

Formagazdagságuk és szépségük miatt a gyűjtők körében a lepkék mellett a bogarak örvendenek a legnagyobb népszerűségnek.
A bogarak első pár szárnya kemény szárnyfedővé lett, míg a második pár szárnyuk hártyás maradt. Rágó szájszerveik vannak, és teljes átalakulással fejlődnek: lárva, báb, kifejlett rovar (imágó).
A bogarak között szép számmal akadnak rendkívül hasznos fajok is. Ezek közé tartozik a közismert hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata). Mind a lárva, mind a kifejlett bogár nagy tömegben pusztítja a levél- és pajzstetveket.
A futóbogarak nagy családjában is sok a hasznos rovarpusztító faj. Az erdők és gyümölcsösök kártékony hernyóinak bábjait pusztítja az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta).
A dögbogarak a természet anyag- és körforgalmában játszanak fontos szerepet. Egyik legfeltűnőbb, élénk színekkel tarkított fajuk a temetőbogár (Necrophorus vespillo). Ha a hím egy elhullott egérre akad, illatanyagot választ ki, és azzal odacsalogat egy nőstényt. Néhány pere alatt közös erőfeszítéssel üreget ásnak az egérhulla alatt, majd behúzzák oda, és szőrzetét lerágva gömböt formálnak belőle. Hogy a légylárvák és más dögevők odatolakodásának elejét vegyék, a gömbbé alakított hullát gondosan betemetik földdel. A nőstény most járatot készít, amely vízszintes síkban távolodik az üregtől, és ide rakja petéit. Ezután lyukat rág a gömbbé alakított hullába, és beleengedi emésztőnedvét. A petékből kikelő bogárlárvák azután ezzel a péppel táplálkoznak.
Nagy előrelátással gondoskodnak utódaikról a ganajtúró bogarak is. Meleg, száraz vidékeken a növényevő állatok ürüléke (trágyája) hónapokig sem rothadna el. A szent skarabuszbogár (Scarabaeus) a nagyobb növényevők ürülékéből 5-6 cm átmérőjű golyókat formál, azokat megfelelő helyre görgeti, majd elássa, hogy zavartalanul lakmározhasson belőlük. A párosodás után a hím és nőstény bogár egy körte alakú trágyalabdacsot készít, ugyanúgy elássa, mint az előbb említett golyókat, de a hegyére a nőstény egy-egy petét rak. A petéből kikelő lárva a labdacs teljes belsejét elfogyasztja, úgy, hogy abból csak egy vékony, felszíni hártya marad. A lárva ennek belsejében bábozódik be. Amikor eső áztatja a talajt, az kellőképpen fellazul, és a kifejlett bogár könnyűszerrel kimászhat.
A bogarak között azonban rengeteg veszedelmes kártevő is akad. Ilyen a sokat emlegetett burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata). Az USA Colorado államából származik, és több mint ötven évvel ezelőtt hozták be amerikai burgonyaszállítmányokkal Franciaországba. Azóta egész Európában elterjedt. Mind a lárva, mind a kifejlett bogár a burgonya és más vadon élő burgonyafélék levelével táplálkozik.
A májusi cserebogár (Melolontha melolontha), veszedelmes kártevő. Fejlődése négy évig tart (Magyarországon háromig). Lárvája, az ún. csimasz, a növények gyökereit rágja. A kifejlett bogár levelekkel táplálkozik. Amikor nagy tömegben jelenik meg, az erdőtelepítésekben is nagy károkat okoz. Az utóbbi években a nagy hatású növényvédő szerek alkalmazása miatt a cserebogár úgyszólván teljesen eltűnt Európából.
A fenyőfélék telepítésével foglalkozó erdészeknek gyakran okoz gondot a betűző szú (Ips typographica). Rágásával ugyanis tönkreteszi a kéreg alatt húzódó vízszállító edényeket. Ennek következményeként a fenyő előbb-utóbb elpusztul. A hím bogár kis lyukat rág a kéregbe, majd azt kicsiny kamrává bővíti. Ebben a kamrában párosodnak az állatok. A nőstény ezután merőleges járatokat rág, és azok szélére rakja le petéit. Kibújásuk után a lárvák vízszintes irányban keresztülrágják magukat a háncson, majd bebábozódnak, és a frissen kikelt bogár utat rág magának a szabadba.
A fát károsító bogarak közé tartoznak a különböző cincérek is. A házi cincér (Hylotrupes bajulus) lárvái hat éven keresztül rágnak a régi épületek tetőszerkezetét alkotó gerendák belsejében, anélkül, hogy akár csak egyszer is kijönnének a felszínre. Amikor a gerendán meglátjuk azokat az 5 mm-es ovális lyukakat, amelyeken át a cincérek kibújtak a fából, már késő. A gerenda szilárdsága ilyenkorra már annyira lecsökkent, hogy az egész tetőszerkezet bármikor beomolhat. Kártétele ellen ma úgy védekeznek, hogy az építkezésekhez felhasznált faanyagot már előzőleg vegyszerekkel kezelik. Ezzel jó egynéhány évig ki lehet küszöbölni a cincérek kártételét.

És néhány érdekes hír ráadásnak.

A katicabogár lárvája mindig éhes, ezért pusztít olyan sok levéltetűt

Ez a idő szerint több mint 250000 bogárfajt ismerünk az egész Földről. Ez a szám egynegyede az összes ismert állatfajénak. Németországban csak 6500 bogárfaj él (Magyarországon 10000)

A temetőbogár könnyen felismerhető a szárnyfedőjén levő négy piros foltról
Amerikában az utóbbi időkben erősen fellendült a katicabogár-kereskedelem. Tenyésztők és gyűjtők tömegesen szállítják piacra és adják el biológiai védekezés céljára a narancs- és citromfélék termesztőinek

A nagy mexikói galacsinhajtó a trágyából készített golyót megfelelő helyre görgeti, ahol azt eláshatja és szép lassan elfogyaszthatja
A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) azért tudott olyan nagymértékben elszaporodni, mert az ember hatalmas monokultúrákban termeszti tápnövényét
A szkarabeuszbogár az ókori Egyiptomban szent állatnak számított, mivel az általa
görgetett trágyagalacsinokban a Nap szimbólumát látták. Szerelmesek még ma is a bogár kőbe faragott utánzatát adják egymásnak, mint az örök hűség jelképét